Personal finances during crisis time - azaz: mi tévő legyek most?

   Ahogy egyre több pénzügyi jellegű hír ér el minket a tv-ben, rádióban, interneten, egyre több barátom keres meg, hogy tanácsot kérjen, vagy csak megossza a gondolatait azzal kapcsolatban, hogy hova is fektesse most a pénzét. Azt gondolnánk, hogy ez a gond és ezek a gondolatok nagyban függenek a rendelkezésre álló összegektől, de az elmúlt 6 hónapban beszélgettem és adtam már tanácsot 300.000 és 60 millió forint közötti összegekről, és mindenki hasonló félelmekkel küzd: mi lesz, ha olyan eszközbe teszem a pénzem, ami hirtelen elértéktelenedik? És ebben a kockázatban benne van az is ha a másik fél (akár a bank) fizetőképtelenné válik, vagy maga a pénzem (az általam választott deviza) értéktelenedik el.

   Amit látni kell, hogy ez ma nem csak egyéni szinten probléma. Aki olvasta Soros Györgytől a Globális Kapitalizmus Válságát (amit 1998-ben írt az öreg!!!), az tudja, hogy ilyenkor a nagybefektetők (magánszemélyek, alapkezelők, egyéb befektetési szervezetek) is hasonló gondokkal küzdenek. Nekik ugyanis egyszerűen túl sok pénz áll a rendelkezésükre, és nagyon kevés olyan befektetés van, ami az ilyen erős gazdasági kilengések próbáját rövid távon kiállja. És szerintem ilyenkor ez a kulcs gondolat. 
   
   Aki ma rövidtávra (1-3 év) fektet be, az biztos, hogy nagyot kockáztat. Mert a legtöbb bluechip eszköz (ingatlan, arany, bluechip részvények, svájci frank, japán jen) valószínűleg őrülten túl van árazva. Azaz a blue-chip eszközök is lufikká váltak. Nem úgy, hogy valós érték nélkül ülnek egy nagyon nagy számot tartalmazó csekken (bár nyilván pl a közvetítőkkel árult floridai ingatlanok esetében ez az igazság – ott csak a legszerencsésebbek nem buktak eddig), hanem úgy, hogy mivel mindenki a menedéket keresi, ezért sokkal több pénz áramlik beléjük, mint amennyit valóban érnek. És innen már csak a kereslet kínálat törvényének engedelmeskedve drágulnak valódi, hosszú távú NPV értékük fölé.

 Ilyenkor (is) több stratégiát követhetünk, egyéni kockázattűrő képességünk, rövid vagy hosszú távú terveink szerint. Én azt mondom ilyenkor hosszú távra érdemes elsősorban befektetni, és ezt a döntést hosszabban, okosan mérlegelni a szokásosnál. Rövidtávra -különösen most- csak olyan pénzzel játsszunk, amelynek elvesztése nem fájhat, de legalábbis nem veszélyezteti hosszú távú terveinket és mindennapi cash-flownkat.

   Ha már hosszú táv, akkor pedig szerintem fenntartható termelésbe érdemes fektetni (és itt nem elsősorban és kizárólag ilyen típusú részvények tőzsdei vásárlását javaslom, hanem a direkt befektetést: ilyen típusú értékláncban szereplő cégeket, ingatlanokat, jogokat vagy akár saját vállalkozást)

• Szolvens országok (például Németország, Svájc, Ausztria, Skandinávia, Hollandia, Korea, Szingapúr, Ausztrália, stb) prudens cégei (technológia, élelmiszer, energia, egészségügy)
• Ha csak a biztonságra megyünk, akkor ezen országok államkötvényei (ezek azonban közel nulla hozamosak jellemzően, és egy hozamemelkedés névérték-eséssel járhat)
• Élelmiszeriparhoz kapcsolódó cégek (az értékláncban minél közelebb a termeléshez, előállításhoz, akár termőföld is)
• Energiaipar
• Egyedi know-how-val rendelkező, kínában rövid távon (5év) nem másolható brand értékkel rendelkező cégek
• Egészségügy
• Európa és USA: az öregedéssel összefüggő egyéb termékek és szolgáltatások
• Szabad készpénzünk egy jó részét viszont mindenképpen tartsuk a saját országunk devizájában több otthoni bankban szétosztva prémium bankbetétben, azonnali likviditást biztosító fedezetként.

Amit ilyenkor ne tegyünk:

• egyfajta eszközbe pakolni minden pénzt
• egy darab bankban tartani minden készpénzt 

Aki ennél is okosabb szeretne lenni, az olvasgasson Sorostól, Kiyosakitól vagy Nyilasitól ízlése szerint.